Minden növényt 3 részre tagolhatunk: gyökérzet, törzs és levélzet – egyik rész sem értelmezhető a másik nélkül; funkciójukban kiegészítik, segítik egymást.
A föld alatti rész a gyökérzet, a leginkább yin része a növénynek, a leginkább yang pedig a lombkorona. A szár vagy törzs köti össze ezt a két aspektust – tápanyagot, információt továbbít a két véglet között és megtartja a levélzetet, virágot, termést, amik egyfajta kiteljesedései a növénynek: a levelek fotoszintézissel a halott levegőből életet teremtenek. Valami hasonló történik a szaporodási ciklusban is, azaz élet születik: a virágból termés lesz, a termés pedig tartalmazza a magot, amiben a növényre jellemző teljes információtartalom elérhető – ez a kis mag viszi tovább az életet. Az egész szervezet azonban első sorban a gyökérzeten nyugszik, ami az élőlény alap szükségleteit biztosítja – enélkül nem lehetséges semmiféle kiteljesedés – a zöld rész, a lombkorona sosem terebélyesebb a gyökereknél.
A szerteágazó föld alatti rész tartja meg a növényt és táplálja, életerejének raktára. Analógiás szemlélettel a mi gyökereink is mély jelentéssel bírnak – képviselik a fejlődésünkkel egyre finomodó és tisztuló személyiségünk alapköveit, lelkünk alaprezgését, őseink lenyomatait. Ha ezekkel nem vagyunk tisztában, az egyik szél erre, a másik arra fúj minket és egyre bizonytalanabbak leszünk a létezésben. A létezésbe vetett bizalom nélkül pedig az irányítást szépen lassan átveszik az egyre szaporodó félelmek.
Ha a gyökérzet erős, egészség van kívül-belül. Amikor egy betegség felüti a fejét ebben a régióban, az mindig komoly, jellemzően régóta fennálló problémákra mutat rá és gyógyítása nehéz. Az emberi szervezetre vetítve gyökereinket a Vese mint qi mező szimbolizálja. Kínai értelemben a Vese jóval többet jelent mint maga az anatómiai értelemben vett szerv, de beleértendő az is – ez az energetikai felhő tartalmazza a születésünk előttről hozott csomagot, amiből életünk során gazdálkodhatunk – ebből a csomagból, az “Eszenciából” csak kivenni tudunk, beletenni, feltölteni nem. Az életerő személyre szabott és fogyásának ütemét csakis helyes életmóddal lehet csökkenteni.
A gyökerekből felfelé törő törzs, vagy szár az, ami szerkezetileg középen helyezkedik el és összeköti a yin-t a yang-gal, a lentet a fenttel (a gyökérzetet a lombkoronával, levélzettel). Hivatott a fenti részt táplálni és stabilizálni a szerkezetet. Egy egészséges törzs kellően hajlékony ahhoz, hogy az időjárás viszontagságait, a szeles viharokat statikailag ellensúlyozza, ezáltal megelőzze a külső erők hatására keletkező maradó deformációkat. Mint egy metronóm – idővel mindig visszatér a nyugodt, középponti állapotába.
Az emberi test vázszerkezetét tekintve törzsünk a tartást adó oszlop. Gerincünk biztosítja mozgásszabadságunkat és teherbírásunkat. A rugalmatlan, merev gerinc merev gondolkodásról és a megrögzött dolgokhoz való ragaszkodásról mesél – az ilyen ember könnyen törésként él meg egy-egy változást az életben. Ugyanígy, ha a növény törzse nem elég rugalmas, a nagy vihar eltöri. Az emberi természet ilyen megrögzött ragaszkodása és változtatni nem tudása jellemző lép-gyomor diszharmóniában. Ez a két szerv az 5elem, vagy 5fázis modellje szerint a föld fázishoz tartozik, ahogyan a stabilitás mint természeti jelenség is ide tartozik. És ha jobban megnézzük a növényvilágot, a gyökérzet is végső soron a földhöz köti magát; hogy hova vagyunk legyökerezve, mi az ami tölt minket, ami erőt ad nekünk, ahova újra és újra visszatérünk táplálkozni – ez az életünk során természetes módon változó forma a stabilitásunk táptalaja.
A lép és a gyomor, a “közép” mint energetikai szervek a születésünk utáni csomag, ami a születés előttivel ellentétben (ami a Vese Eszenciája) tölthető helyes, a természet törvényeinek nem ellentmondó életmóddal. Amikor ez a két szerv erős, qi-ben bőséges, a szervezet első sorban az itt fellelhető többletet használja fel működéséhez, ezzel együtt az értékes Eszenciából megtakarítunk.
A test a lélek járműve itt a Földön, a felhasználói élmény pedig nagyrészt attól függ, hogyan tartjuk karban. Táplálkozzunk és mozogjunk rendszeresen! A ciklikusság a földön mindenhol tetten érhető és a természet ennek behódolva rendezi életét, érdemes róla példát venni. Kezdésnek egyszerű dolgokra gondolj!
Adj hálát, értékeld, amivel rendelkezel! Körbenézve a természetben, sem az állat-, sem a növényvilágban nincs elégedetlenség: törvények vannak, amik mentén folyik az élet. Fogadjuk el jelen helyzetünket és legyünk alázattal az élet, a természet mindenekfeletti rendje iránt.
A közösségnek megtartó ereje van, elősegíti a valahova tartozás érzését. Az erdőben a vihartól egymást védik a fák, a gyökereken keresztül kommunikálnak és be-besegítenek egymás táplálásába, sőt más fajokkal is – mint például a gombák – szövetséget kötnek a siker érdekében. Egy magányos fának sokkal szívósabbnak kell lenni az életben maradáshoz a teljes magára utaltság miatt. Ugyanez igaz ránk, emberekre is: együtt mindig könnyebb. Találjuk meg a hozzánk hasonlókat, kapcsolódjunk!
Tegyük fel magunknak minden nap végén a kérdést: “ha minden ember így élne, ahogy én tettem ma, jobb hely lenne a világ?” Ezt az esti “játékot” annó egy kedves tanítóm javaslatára kezdtem el gyakorolni. Eleinte nehéz volt szembenézzek aznapi teljesítményemmel, de a mindennapos “számonkérő” segítségével tudatosult bennem sok működési hibám és megerősödött, tovább tisztult értékrendem. Tedd fel magadnak a kérdést most azon nyomban! … Kielégít a válaszod?
Szer-etet és fél-elem – picit forgasd magadban ezt a két szót!
Érted, esetleg érzed is jelentésüket és fontosságukat? A te gyökereid a kettő közül elsősorban melyik forrásból táplálkoznak?
Obermajer Anikó vagyok, a hagyományos kínai gyógyászat terápiás módszereivel dolgozom. Elsősorban aktív eszközöket kínálok neked a meridiánok kiegyensúlyozására.
Minden növényt 3 részre tagolhatunk: gyökérzet, törzs és levélzet – egyik rész sem értelmezhető a másik nélkül; funkciójukban kiegészítik, segítik egymást.
A föld alatti rész a gyökérzet, a leginkább yin része a növénynek, a leginkább yang pedig a lombkorona. A szár vagy törzs köti össze ezt a két aspektust – tápanyagot, információt továbbít a két véglet között és megtartja a levélzetet, virágot, termést, amik egyfajta kiteljesedései a növénynek: a levelek fotoszintézissel a halott levegőből életet teremtenek. Valami hasonló történik a szaporodási ciklusban is, azaz élet születik: a virágból termés lesz, a termés pedig tartalmazza a magot, amiben a növényre jellemző teljes információtartalom elérhető – ez a kis mag viszi tovább az életet. Az egész szervezet azonban első sorban a gyökérzeten nyugszik, ami az élőlény alap szükségleteit biztosítja – enélkül nem lehetséges semmiféle kiteljesedés – a zöld rész, a lombkorona sosem terebélyesebb a gyökereknél.
A szerteágazó föld alatti rész tartja meg a növényt és táplálja, életerejének raktára. Analógiás szemlélettel a mi gyökereink is mély jelentéssel bírnak – képviselik a fejlődésünkkel egyre finomodó és tisztuló személyiségünk alapköveit, lelkünk alaprezgését, őseink lenyomatait. Ha ezekkel nem vagyunk tisztában, az egyik szél erre, a másik arra fúj minket és egyre bizonytalanabbak leszünk a létezésben. A létezésbe vetett bizalom nélkül pedig az irányítást szépen lassan átveszik az egyre szaporodó félelmek.
Ha a gyökérzet erős, egészség van kívül-belül. Amikor egy betegség felüti a fejét ebben a régióban, az mindig komoly, jellemzően régóta fennálló problémákra mutat rá és gyógyítása nehéz. Az emberi szervezetre vetítve gyökereinket a Vese mint qi mező szimbolizálja. Kínai értelemben a Vese jóval többet jelent mint maga az anatómiai értelemben vett szerv, de beleértendő az is – ez az energetikai felhő tartalmazza a születésünk előttről hozott csomagot, amiből életünk során gazdálkodhatunk – ebből a csomagból, az “Eszenciából” csak kivenni tudunk, beletenni, feltölteni nem. Az életerő személyre szabott és fogyásának ütemét csakis helyes életmóddal lehet csökkenteni.
A gyökerekből felfelé törő törzs, vagy szár az, ami szerkezetileg középen helyezkedik el és összeköti a yin-t a yang-gal, a lentet a fenttel (a gyökérzetet a lombkoronával, levélzettel). Hivatott a fenti részt táplálni és stabilizálni a szerkezetet. Egy egészséges törzs kellően hajlékony ahhoz, hogy az időjárás viszontagságait, a szeles viharokat statikailag ellensúlyozza, ezáltal megelőzze a külső erők hatására keletkező maradó deformációkat. Mint egy metronóm – idővel mindig visszatér a nyugodt, középponti állapotába.
Az emberi test vázszerkezetét tekintve törzsünk a tartást adó oszlop. Gerincünk biztosítja mozgásszabadságunkat és teherbírásunkat. A rugalmatlan, merev gerinc merev gondolkodásról és a megrögzött dolgokhoz való ragaszkodásról mesél – az ilyen ember könnyen törésként él meg egy-egy változást az életben. Ugyanígy, ha a növény törzse nem elég rugalmas, a nagy vihar eltöri. Az emberi természet ilyen megrögzött ragaszkodása és változtatni nem tudása jellemző lép-gyomor diszharmóniában. Ez a két szerv az 5elem, vagy 5fázis modellje szerint a föld fázishoz tartozik, ahogyan a stabilitás mint természeti jelenség is ide tartozik. És ha jobban megnézzük a növényvilágot, a gyökérzet is végső soron a földhöz köti magát; hogy hova vagyunk legyökerezve, mi az ami tölt minket, ami erőt ad nekünk, ahova újra és újra visszatérünk táplálkozni – ez az életünk során természetes módon változó forma a stabilitásunk táptalaja.
A lép és a gyomor, a “közép” mint energetikai szervek a születésünk utáni csomag, ami a születés előttivel ellentétben (ami a Vese Eszenciája) tölthető helyes, a természet törvényeinek nem ellentmondó életmóddal. Amikor ez a két szerv erős, qi-ben bőséges, a szervezet első sorban az itt fellelhető többletet használja fel működéséhez, ezzel együtt az értékes Eszenciából megtakarítunk.
A test a lélek járműve itt a Földön, a felhasználói élmény pedig nagyrészt attól függ, hogyan tartjuk karban. Táplálkozzunk és mozogjunk rendszeresen! A ciklikusság a földön mindenhol tetten érhető és a természet ennek behódolva rendezi életét, érdemes róla példát venni. Kezdésnek egyszerű dolgokra gondolj!
Adj hálát, értékeld, amivel rendelkezel! Körbenézve a természetben, sem az állat-, sem a növényvilágban nincs elégedetlenség: törvények vannak, amik mentén folyik az élet. Fogadjuk el jelen helyzetünket és legyünk alázattal az élet, a természet mindenekfeletti rendje iránt.
A közösségnek megtartó ereje van, elősegíti a valahova tartozás érzését. Az erdőben a vihartól egymást védik a fák, a gyökereken keresztül kommunikálnak és be-besegítenek egymás táplálásába, sőt más fajokkal is – mint például a gombák – szövetséget kötnek a siker érdekében. Egy magányos fának sokkal szívósabbnak kell lenni az életben maradáshoz a teljes magára utaltság miatt. Ugyanez igaz ránk, emberekre is: együtt mindig könnyebb. Találjuk meg a hozzánk hasonlókat, kapcsolódjunk!
Tegyük fel magunknak minden nap végén a kérdést: “ha minden ember így élne, ahogy én tettem ma, jobb hely lenne a világ?” Ezt az esti “játékot” annó egy kedves tanítóm javaslatára kezdtem el gyakorolni. Eleinte nehéz volt szembenézzek aznapi teljesítményemmel, de a mindennapos “számonkérő” segítségével tudatosult bennem sok működési hibám és megerősödött, tovább tisztult értékrendem. Tedd fel magadnak a kérdést most azon nyomban! … Kielégít a válaszod?
Szer-etet és fél-elem – picit forgasd magadban ezt a két szót!
Érted, esetleg érzed is jelentésüket és fontosságukat? A te gyökereid a kettő közül elsősorban melyik forrásból táplálkoznak?
Obermajer Anikó vagyok, a hagyományos kínai gyógyászat terápiás módszereivel dolgozom. Elsősorban aktív eszközöket kínálok neked a meridiánok kiegyensúlyozására.
Minden növényt 3 részre tagolhatunk: gyökérzet, törzs és levélzet – egyik rész sem értelmezhető a másik nélkül; funkciójukban kiegészítik, segítik egymást.
A föld alatti rész a gyökérzet, a leginkább yin része a növénynek, a leginkább yang pedig a lombkorona. A szár vagy törzs köti össze ezt a két aspektust – tápanyagot, információt továbbít a két véglet között és megtartja a levélzetet, virágot, termést, amik egyfajta kiteljesedései a növénynek: a levelek fotoszintézissel a halott levegőből életet teremtenek. Valami hasonló történik a szaporodási ciklusban is, azaz élet születik: a virágból termés lesz, a termés pedig tartalmazza a magot, amiben a növényre jellemző teljes információtartalom elérhető – ez a kis mag viszi tovább az életet. Az egész szervezet azonban első sorban a gyökérzeten nyugszik, ami az élőlény alap szükségleteit biztosítja – enélkül nem lehetséges semmiféle kiteljesedés – a zöld rész, a lombkorona sosem terebélyesebb a gyökereknél.
A szerteágazó föld alatti rész tartja meg a növényt és táplálja, életerejének raktára. Analógiás szemlélettel a mi gyökereink is mély jelentéssel bírnak – képviselik a fejlődésünkkel egyre finomodó és tisztuló személyiségünk alapköveit, lelkünk alaprezgését, őseink lenyomatait. Ha ezekkel nem vagyunk tisztában, az egyik szél erre, a másik arra fúj minket és egyre bizonytalanabbak leszünk a létezésben. A létezésbe vetett bizalom nélkül pedig az irányítást szépen lassan átveszik az egyre szaporodó félelmek.
Ha a gyökérzet erős, egészség van kívül-belül. Amikor egy betegség felüti a fejét ebben a régióban, az mindig komoly, jellemzően régóta fennálló problémákra mutat rá és gyógyítása nehéz. Az emberi szervezetre vetítve gyökereinket a Vese mint qi mező szimbolizálja. Kínai értelemben a Vese jóval többet jelent mint maga az anatómiai értelemben vett szerv, de beleértendő az is – ez az energetikai felhő tartalmazza a születésünk előttről hozott csomagot, amiből életünk során gazdálkodhatunk – ebből a csomagból, az “Eszenciából” csak kivenni tudunk, beletenni, feltölteni nem. Az életerő személyre szabott és fogyásának ütemét csakis helyes életmóddal lehet csökkenteni.
A gyökerekből felfelé törő törzs, vagy szár az, ami szerkezetileg középen helyezkedik el és összeköti a yin-t a yang-gal, a lentet a fenttel (a gyökérzetet a lombkoronával, levélzettel). Hivatott a fenti részt táplálni és stabilizálni a szerkezetet. Egy egészséges törzs kellően hajlékony ahhoz, hogy az időjárás viszontagságait, a szeles viharokat statikailag ellensúlyozza, ezáltal megelőzze a külső erők hatására keletkező maradó deformációkat. Mint egy metronóm – idővel mindig visszatér a nyugodt, középponti állapotába.
Az emberi test vázszerkezetét tekintve törzsünk a tartást adó oszlop. Gerincünk biztosítja mozgásszabadságunkat és teherbírásunkat. A rugalmatlan, merev gerinc merev gondolkodásról és a megrögzött dolgokhoz való ragaszkodásról mesél – az ilyen ember könnyen törésként él meg egy-egy változást az életben. Ugyanígy, ha a növény törzse nem elég rugalmas, a nagy vihar eltöri. Az emberi természet ilyen megrögzött ragaszkodása és változtatni nem tudása jellemző lép-gyomor diszharmóniában. Ez a két szerv az 5elem, vagy 5fázis modellje szerint a föld fázishoz tartozik, ahogyan a stabilitás mint természeti jelenség is ide tartozik. És ha jobban megnézzük a növényvilágot, a gyökérzet is végső soron a földhöz köti magát; hogy hova vagyunk legyökerezve, mi az ami tölt minket, ami erőt ad nekünk, ahova újra és újra visszatérünk táplálkozni – ez az életünk során természetes módon változó forma a stabilitásunk táptalaja.
A lép és a gyomor, a “közép” mint energetikai szervek a születésünk utáni csomag, ami a születés előttivel ellentétben (ami a Vese Eszenciája) tölthető helyes, a természet törvényeinek nem ellentmondó életmóddal. Amikor ez a két szerv erős, qi-ben bőséges, a szervezet első sorban az itt fellelhető többletet használja fel működéséhez, ezzel együtt az értékes Eszenciából megtakarítunk.
A test a lélek járműve itt a Földön, a felhasználói élmény pedig nagyrészt attól függ, hogyan tartjuk karban. Táplálkozzunk és mozogjunk rendszeresen! A ciklikusság a földön mindenhol tetten érhető és a természet ennek behódolva rendezi életét, érdemes róla példát venni. Kezdésnek egyszerű dolgokra gondolj!
Adj hálát, értékeld, amivel rendelkezel! Körbenézve a természetben, sem az állat-, sem a növényvilágban nincs elégedetlenség: törvények vannak, amik mentén folyik az élet. Fogadjuk el jelen helyzetünket és legyünk alázattal az élet, a természet mindenekfeletti rendje iránt.
A közösségnek megtartó ereje van, elősegíti a valahova tartozás érzését. Az erdőben a vihartól egymást védik a fák, a gyökereken keresztül kommunikálnak és be-besegítenek egymás táplálásába, sőt más fajokkal is – mint például a gombák – szövetséget kötnek a siker érdekében. Egy magányos fának sokkal szívósabbnak kell lenni az életben maradáshoz a teljes magára utaltság miatt. Ugyanez igaz ránk, emberekre is: együtt mindig könnyebb. Találjuk meg a hozzánk hasonlókat, kapcsolódjunk!
Tegyük fel magunknak minden nap végén a kérdést: “ha minden ember így élne, ahogy én tettem ma, jobb hely lenne a világ?” Ezt az esti “játékot” annó egy kedves tanítóm javaslatára kezdtem el gyakorolni. Eleinte nehéz volt szembenézzek aznapi teljesítményemmel, de a mindennapos “számonkérő” segítségével tudatosult bennem sok működési hibám és megerősödött, tovább tisztult értékrendem. Tedd fel magadnak a kérdést most azon nyomban! … Kielégít a válaszod?
Szer-etet és fél-elem – picit forgasd magadban ezt a két szót!
Érted, esetleg érzed is jelentésüket és fontosságukat? A te gyökereid a kettő közül elsősorban melyik forrásból táplálkoznak?
Obermajer Anikó vagyok, a hagyományos kínai gyógyászat terápiás módszereivel dolgozom. Elsősorban aktív eszközöket kínálok neked a meridiánok kiegyensúlyozására.
Hagyományos terápiás módszerek a holisztikus kínai gyógyászat eszköztárából.
Tuina, Wushuang Daoyin, Zhineng Qigong.
Copyright © 2024 Obermajer Anikó.
Fotó – Luminoso | Webdesign – Bohani Branding